A tengelytávolság az elsõ tengely és a hátsó tengely középvonala között mért távolságot jelenti (2.2. ábra).

Többtengelyes jármûvek esetén az egyes tengelytávolságokat elölrõl hát­rafelé adják meg. Nagyobb tengelytávolság esetén nagyobb hasznos teret lehet kialakítani a jármûben és jobb a menetkomfort is. A jármû ilyenkor kevésbé érzékeny a bólintó lengésekre. Kis tengelytávolság esetén viszont könnyebben vehetõk be a szûk kanyarok.

 

 

---

A nyomtáv az azonos tengelyen levõ kerekek talpfelület középpontjainak távolsága (2.3. ábra).

Ikerkerekek esetében az ikerkerék-középpontok közötti távolságot értjük rajta.

A nyomtáv nagysága jelentõs hatással van a jármû ívmeneti tulajdonságaira. A nagyobb nyomtáv nagyobb ívmeneti sebességet tesz lehetõvé. A kereszt- és ferde-lengõkaros független kerékfelfüggesztések esetében ki- és berugózáskor nyomtáv-változás lép fel. Ez növeli a gördülési ellenállást és az abroncskopást. Ilyen esetekben romlanak a jármû egyenesmeneti tulajdonságai is.

 

 

 

---

A kerékösszetartás a kétoldali keréksíkok kerékpánt átmérõnyi hosszon vett távolságváltozásának nagysága a vízszintes síkban. A definíció szerinti mértékegysége mm. Amennyiben azonban a jármû vonatkoztatási tengelyéhez (szimmetriatengely, tényleges menettengely) viszonyítva mérjük, fok–szögperc dimenzióban kapjuk meg értékét. Végül, ha a kerékpánt átmérõnél nagyobb hosszra vonatkoztatjuk (pl. a tengelytávra), akkor mértékegysége mm/m.

A kerékösszetartás pozitív, ha a kerékpántok távolsága a menetirány szerint elõl kisebb, mint hátul. Az egyedi kerékösszetartás az egyik oldali kerék vonatkoztatási tengellyel bezárt szögét jelenti.
Négyfejes mûszer esetén a vonatkoztatási tengely a hátsó tengelynél a jármû szimmetriatengelye, míg az elsõ tengelynél a tényleges menettengely (2.4. ábra).

Amennyiben egy adott jármû hátsó tengelyének kerekeinél az egyedi összetartás értékek nem azonosak, akkor az elsõ tengely kerekei által meghatározott szög szögfelezõjének a tényleges menettengellyel párhuzamosnak kell lennie: azaz az azonos egyedi kerékösszetartás értékeket a tényleges menettengelyhez kell beállítani (2.4. ábra). (Ilyenkor a jármû enyhén oldalazva halad és a kormánykerék nem áll középhelyzetben.)

 

---

 

 

---

A menettengely szög (2.6. ábra) a tényleges menettengely és a jármû szimmetriatengelye által bezárt szög. Értéke pozitív, ha a tényleges menettengely elõre és balra mutat. A jármû a tényleges menettengely által meghatározott irányban halad egyenesen.

A tényleges menettengely helyzetét az alábbi paraméterek határozzák meg:

- a hátsó kerekek kerékösszetartása,

- a hátsó tengely ferdeállása,

 

---

A kerékdõlés a kerék síkja és a jármû menetirányára merõleges sík metszésvonalának a függõlegessel bezárt szöge (2.7. ábra).

Értéke pozitív, ha a kerék a függõlegeshez képest kifelé és negatív, ha befelé dõl.

A dõlést fokban mérjük az alábbi peremfeltételek mellett:

- hátsó kerekek dõlése: egyenesmeneti helyzetben,
- elsõ kerekek dõlése kormánykerék középhelyzetben

A kerékdõlés nem megfelelõ értéke az alábbi hibákat okozhatja:

- túlságosan nagy negatív kerékdõlés: nagy sebességnél jobb oldalvezetés, de egyben növekvõ tengelyterhelés és túlhevülõ a gumiabroncs,
- túlságosan kis mértékû kerékdõlés (pozitív): rosszabb oldalvezetés, nagyobb mértékû abroncskopás.

A csapterpesztés a tengelycsonk-csap középvonala (valóságos vagy képzetes) és a függõleges által bezárt szög vetülete a menetirányra merõleges síkon (2.8. ábra). Értéke pozitív, ha a tengelycsonk-csap felsõ vége a függõlegestõl befelé dõl.

A csapterpesztés értéke alákormányzáskor megnõ, ami visszatérítõ erõt eredményez.

A csapterpesztés nem megfelelõ értékébõl eredõ hibajelenségek:

- a csapterpesztés értéke túlságosan nagy: nagy kormányzási erõ-szükséglet,

- a csapterpesztés értéke túlságosan kicsi: rossz kormány-visszatérítõ hatás, gumiabroncs élettartam csökkenés,

- eltérõ kétoldali csapterpesztés: az autó „elhúz”.

 

---

A csapterpesztés a tengelycsonk-csap középvonala (valóságos vagy képzetes) és a függõleges által bezárt szög vetülete a menetiránnyal párhuzamos függõleges síkon (2.9. ábra).

Értéke pozitív, ha a tengelycsonk-csap felsõ vége a függõlegestõl hátrafelé dõl.

Az utánfutás nem megfelelõ értékébõl eredõ hibajelenségek:

- az utánfutás értéke túlságosan nagy (pozitív): nagy kor­mány­zási erõ-szükséglet,

- az utánfutás értéke túlságosan kicsi (negatív): rossz kormány-visszatérítõ hatás, gumiabroncs élettartam csökkenés,

- eltérõ kétoldali utánfutás: az autó „elhúz”.

A csapterpesztés és az utánfutás értéke csupán közvetetten, balra-jobbra 20 ^fokkal (illetve egyes esetekben 10 ^fokkal) történõ alákormányzás során mérhetõ meg. Ennek részletes indoklása „A közvetetten mérhetõ szögek meghatározásának elve” címû fejezetben található.

 

---

A kormánylegördülési sugár nem megfelelõ értékébõl eredõ hibajelenségek:

- Pozitív kormánylegördülési sugár: stabil egyenes menetet biztosít, de ellenkormányzáskor egyenlõtlen fékhatást okoz,
- Negatív kormánylegördülési sugár: egyenlõtlen fékhatás esetén automatikusan ellenirányú kormányelfordulást okoz, a vezetõnek tehát erõsen kell tartania a kormánykereket,
- Nulla értékû kormánylegördülési sugár: fékezésnél történõ oldalra húzáskor vagy defekt esetén megakadályozza a zavaró erõk átvitelét a kormánykerékre és ezzel a nagy kormányzási erõigényt.

---

A kanyarodási szögeltérés nem megfelelõ értéke esetén megnõ az abroncskopás és ívmenetben a jármû kitörhet a kanyarból.

 

 

 

 

---

A maximális alákormányzási szög a kerék középsík és a jármû szimmetriatengelye által bezárt szöget jelenti, bal- illetve jobboldali teljes alákormányzás esetén (2.13. ábra).

Amennyiben a két irányban mérhetõ értéke nem egyezik meg, különbözõ fordulási körátmérõvel kell számolnunk jobbra, illetve balra.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

---

- a kormányzási tengely (függõcsap-tengely vagy két támasztópont közötti egyenes) és
- a keréksík egy átmérõjének iránya.

A csapterpesztés és a kerékdõlés szögei az egyesített szög megosztásából származnak. A megosztást a gravitáció iránya (függõleges) határozza meg.

Ebbõl következõen akkor és csak akkor kapunk helyes csapterpesztés és kerékdõlés értéket, ha az autó vízszintes síkon áll. Ha az autó ferdén áll, akkor a mûszer helytelenül osztja ketté az egyesített szöget, annak értékét azonban a ferde állás nem befolyásolja.

Az egyesített szög értéke elvileg nem változhat (kivéve például a deformációt), de elfordulhat. Erre jó példa, hogy ha a McPherson felfüggesztés felsõ bekötési pontja mozdult el. Erre az alábbi mért adatsor utalhat:

 

	1. eset	2. eset
kerékdõlés	nagyobb, mint a névleges	kisebb, mint a névleges
csapterpesztés	kisebb, mint a névleges	nagyobb, mint a névleges
egyesített szög	jó értékû	jó értékû

Tehát az egyesített szög értéke akkor változhat meg, ha deformálódnak azok a szerkezeti elemek, amelyek a szög két szárának irányát határozzák meg (pl. a felfüggesztõ karok meggörbülnek).

Az 2.2. táblázat a deformációra utaló mérési eredmény variációkat tekinti át (a táblázat alsó 5 sora szerkezeti elem deformációra utal).

2.2. Tengelyhelyzet hibák

A tengelyhelyzet hibák gyûjtõkategóriába a rendellenes elsõ és hátsó tengelyhelyzeteket soroljuk.

---

a tengely ferdeállási szög az azonos tengelyen lévõ keréktalppontokat összekötõ egyenes és a tényleges menettengelyre merõleges egyenes által bezárt szög (2.14. ábra). A szög értéke pozitív, ha a jobboldali kerék tolódott el elõbbre.

A szög mind elsõ, mind hátsó tengely esetén értelmezhetõ.

 

 

 

 

 

 

 

 

---

A keréktáveltérés az elsõ kerekek és a hátsó kerekek talppontjait összekötõ egyenesek által bezárt szög (2.15. ábra). A szög értéke pozitív, ha a jobboldali kerekek távolsága nagyobb, mint a baloldali kerekeké.

---